Osztályvezető: Dr. Hargitai Ernő főorvos

Az elmúlt 50-60 évben a világszerte növekvő felnőttkori baleseti előfordulás mellett, főleg a motorizáció következtében Magyarországon is szaporodott a súlyos, multi- és poly- traumatizált gyermeksérülések száma. A felnőttkori igényesebb, elsősorban műtéti tö- réskezelés mellett jelentkezett a gyermekkori sérülések színvonalasabb kezelésének követelménye is, ezért 1962-ben az Országos Traumatológiai Intézetben gyermekrész- leget hoztak létre, dr. Rohonyi Judit gyermekgyógyász főorvosnő vezetésével, aki 1983-ig vezette az osztályt. A gyermeksérültek sebészi kezelését az intézet megfelelő szaksebészei végezték. Az 1960-as, 1970-es években fő célként a komplex, gyermek- kori polytrauma-ellátást tartottuk szem előtt, kihasználva intézetünk akkori előnyösebb személyi- és eszközös felkészültségét. A végtagtörések kezelésénél lehetőleg a kon- zervatív ellátásra törekedtünk. Kiemelkedő volt a könyöktáji töréseket és a combnyak- töréseket érintő beteganyag. A OTRI-ban kialakított kézsebészeti iskola alapján igen jelentős volt a friss és idősült, képletsérüléssel járó kézsérült gyermekellátás. Az orszá- gos igénynek megfelelően korán bekapcsolódott intézetünk a súlyos koponya-, agy- és maxillo-facialis sérültek ellátásába is.

A sürgősségi gyermeksérült-ellátás mellett jelentős volt a veleszületett kézmalforma- tiok, illetve posttraumás kézdeformitások rekonstrukciós programja, valamint szép ered- ményeket mutatott fel intézetünk a mellkasi deformitások műtéti korrekciójában is. Nagyszámú klasszikus ortopéd gyermekbeteg korszerű műtétjét végeztük, gyakoriak voltak a különböző eredetű csontcysták, melyek legtöbbször pathológiás törések kap- csán jelentkeztek, és melyeket saját és homológ csontpótlással kezeltünk.

Mivel hazánkban a gyermeksérülések ellátása a baleseti sebészek és gyermeksebé- szek feladata (kb. 60/40 % arányban), szükségessé vált egy olyan önálló gyermeksé- rült osztály létrehozása, ahol a sebészek teljes munkaidőben, főfoglalkozásként „gyer- mektraumatológusként” működnek.

1984. november 1-jén az újjáépített intézetben nyílt meg az ország első, önálló gyer- mektraumatológiai osztálya, 34 ággyal, dr. Barabás Zoltán baleseti sebész, gyermek- sebész szakorvos, főorvos vezetésével. Sajnálatosan korai halála után helyettese, Dr. Hargitai Ernő lett az osztály vezetője.

2001-ben az OMSZ Kórház beköltözése miatt az osztály ágyszámát 20-ra redukálták úgy, hogy közben az ellátási feladatok nem csökkentek, az orvoslétszám is csökkent egy fővel.
Jelenleg 3 gyermektraumatológus, 1 részállású gyermekgyógyász, 1 részállású gyer- mekaneszteziológus, 1 gyógytornász, 14 szakdolgozó alkotja osztályunk munkatársi gárdáját.

Jelentős változás, hogy a korábbi szigorú látogatási rendet egy szabad gyermeklátha- tási rendszer váltotta fel. Mind a gyermekek, mind a szülők számára nemcsak ápolási, de lélektani könnyebbség is, hogy egy 6 ágyas gyermek-anya kórtermet hoztunk létre. Osztályunk kedd-csütörtök-pénteki napokon a főváros dél-pesti szektora és az ehhez tartozó agglomerációs terület gyermeksérültjeinek sürgősségi ellátását végzi. Rendszeresen veszünk fel előzetes értesítés után ellátási nehézségek esetén az or- szág egész területéről és külföldről is gyermeksérülteket. Különösen a nehézséget okozó ízületi-, epiphysissérülések, pathológiás törések, polytrauma, neurotrauma, maxillofacialis-, kézsérülés, combnyaktörés esetén fordulnak intézetünkhöz. Sokszor kérnek tanácsot a különböző szintű sérültellátó helyek, de a gyermekek hozzátartozói is, nem csak személyesen, hanem telefonon, interneten keresztül is.

Évente kb. 2000-2200 friss sérültet látunk el, ebből 800-900-at kórházi bennfekvéssel, 1200-1400 gyermeksérültet pedig a sürgősségi ambulancián. A korábbi hetes, többhe- tes kórházi tartózkodás elsősorban a társadalmi igényeknek, másodsorban a kezelési eljárásoknak köszönhetően lecsökkent néhány napra. A nagy kórházi átmenő és járó- beteg- forgalom ellátását csak a több éve összeszokott munkatársi csapat gördülékeny együttműködése teszi lehetővé. A kontrollos- és krónikus betegek ellátása során 2004-ben a gyermektrauma ambulancián 6009 beteg-orvos találkozás történt. A koráb- ban nagyszámú mellkasfali korrekciók száma jelentősen lecsökkent, továbbra is jelen- tős maradt azonban a gyermekkéz korrekciós műtéti tevékenységünk.

Az elmúlt 20 év során a gyermekkori töréskezelésünk megváltozott, a korábbi túlnyo- móan konzervatív módszerek helyett ma 45 %-ban konzervatívan, 45 %-ban minimálin- vazív módszereket, 10 %-ban feltárásos műtéti útat alkalmazunk.

Gyermektraumatológiai Osztályunk orvosai kezdték el hazánkban a gyermekkori töréseket növekedésbiológiai szemlélettel kezelni. A növekedési porc maximális megkímélésének, műtéti elkerülésének szükségességét minden lehetséges orvosi fórumon hangoztatják. Felhívják a figyelmet, hogy a növekedési porc károsodása mellett annak stimulációja is hátrányos: pl. a nagy csöves csontokon spontán nem gyógyuló, jelentős mozgáskorlátozottságot, funkciózavart okozó túlnövés jöhet létre.

Az osztályon dolgozó orvosok gyakorlati gyógyító tevékenységüket tudományos igénnyel végzik. Nagyszámú sérültjeik ellátása során eredeti megállapításokat tettek, pl.:

A gyermektraumatológiai osztály orvosai tudományos és szakmapolitikai tevékeny- ségének is kézzelfogható eredménye az 1989-ben a gyermektraumatológia határterületi jellegének megfelelően a gyermeksebészek és a traumatológusok összefogásával létrejött Gyermektraumatológiai Szekció és az 1994 óta évente megrendezésre kerülő Gyermektraumatológiai Konferencia. Az osztály főorvosai 20 éve vesznek részt a gyermeksebész, illetve traumatológus társaság vezetőségeiben.

2001-ben a Medicina Kiadó gondozásában megjelent „Gyermektraumatológia” című első részletes hazai kézikönyv társszerkesztője és számos fejezet írói intézetünk or- vosai voltak. Ezenkívül 6 szakkönyv gyermekfejezetének írójaként működtek közre.
Évente 2-3 külföldi, 4-5 hazai tudományos fórumon szereplünk előadásokkal. Legfontosabb külföldi kapcsolatunkat - mind elődeinknek, mind a jelenlegi orvoskarnak - a Német Gyermektraumatológiai Szekció (korábban NDK) jelenti. 24 éve veszünk részt (évente) tudományos rendezvényeiken és általuk több szakmai elvet és módszert hono-sítottunk meg.
Tevékenyen részt veszünk mind a gradualis, mind a postgradualis orvosképzésben.
Az elmúlt 5 év során négy orvosi diplomamunka született osztályunk támogatásával, beteganyagunk tanulságai alapján. Az egyik diplomamunka retrospektív analízisének köszönhetően megváltoztattuk a humerus cond. rad. töréseinek műtéti technikáját. Mind a gyermeksebész, mind a -traumatológus szakvizsga-előkészítő tanfolyamok rendszeres előadói vagyunk. Részt veszünk referátumok és workshopok tartásával nagy nemzetközi szervezetek munkájában is (SICOT, AO).

Úgy gondoljuk, hogy osztályunk részlegként, majd önálló osztályként betöltötte hivatá- sát, az ország gyermeksérült-ellátásának egyik módszertani, oktatási központja lett. Amivel nem lehetünk elégedettek: elsősorban az alacsony orvoslétszám, a fiatal orvo- sok hiánya miatt a megjelent közlemények száma nem tükrözi osztályunk szakmai műhely jellegét.